2014. augusztus 19., kedd

you take me all the way ;

felettünk szállnak el az utasszállító repülők. szeretek kint ülni az erkélyen és csak nézelődni. este főleg, amikor látom ahogy villognak a fényeik és beleremegnek a falak ahogy alacsonyan szállva elmennek felettünk. 
nincsen függönyöm és minden reggel hétkor felébredek. szeretem a teljes napokat. amikor nem azon kapja magát az ember, hogy délután kettő van és még semmit nem csinált. akkor is, ha éppen nincsen semmit csinálni.

érdekes egy hét volt és még érdekesebb hét következik. kati fesztivál, aztán pedig gólyatábor és utána már csak kettőt pislogok és kezdődik a várva várt egyetemi élet. úgy érzem, most még nem kell semmit gondolnom az egészről. gólyatábor után majd letisztul úgyis minden. meg úgyis könnyen feltalálom magam. mert én egy ilyen lány vagyok. 

picike, naiv, kedves, találékony és egy kicsit örökké elveszett.

2014. augusztus 1., péntek

sleepyhead ;

fel kéne ébrednem a kis álomvilágomból, úgy érzem. mert olyan, mintha még mindig ott lennék, pedig nagyon sokat fejlődtem az elmúlt időszakban. nem kenek be mindent cukormázzal. kicsit reálisabban látom a dolgokat. még mindig nem tudnak nagyon meglepni a történések. nehezemre esik csalódni. ezeken kéne változtatnom és kicsit egészségesebben élnék, azt hiszem.

felvettek az eltére. már hetedikes koromban elhatároztam, hogy én eltés leszek és most meg is valósítottam. irány a kommunikáció és média. imádni fogom, ez kell ahhoz amit csinálni szeretnék, ami érdekel. ezt akarom, so shut up.

ma készülődés, holnap költözés, irány budapest. még nem akarom feldolgozni.