Annyira utálom, amikor nem tudják megmondani, hogy mi a bajuk. Nem képesek a szemembe mondani, hogy mi a helyzet, csak jópofiznak és elrejtik a véleményüket. Inkább másnak panaszkodnak és a végén jön egy levél, hogy bocs, elegünk van, pápá.
Hogy senki sem képes a pofámba mondani, hogy mennyire nem bír már ki idegekkel és még hülye indokokat is hoz fel rá.
Undorító és... mint az előzőben már említettem (idéztem), szánalmas. Pont ma mondta nekem valaki, hogy mennyi barom létezik ezen a sárgolyón. Igaza van.
Szóvaltehát. Ha valakinek baja van velem, NEKEM mondja, a két szép SZEMEMBE, agy legalább a KÉPERNYŐMBE ha másba nem és ne másnak panaszkodjon rólam, hogy én mekkora egy kis görény vagyok és egyéb finomságok. Köszönöm.
(nah ez a szánalom.hu ha esetleg valaki nem értette volna.)
2008. november 29., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

3 megjegyzés:
1000-rel bunkóbb az aki nem a szemedbe mondja kis alattomos görények akik csak a hátad mogött fikáznak de szemtől szemben nem mernék megmondani ám áh....-.-"
Kata voltam
Szar dolog, de mindenhol van, sajna. Az osztályom 34/31 kétszínű dögből áll. Szard le őket, többet érsz. :)
Leszarnám, ha nem lennének következményei. :/
Megjegyzés küldése