Tegnap szétkoriztam a lábamat. Ilyenkor az ember úgy jön le a pályáról, hogy Ő ilyet soha többet, mert itt esik össze, úgy fáj a lába.
Akkor biztos, de aztán... mégmégmég. *___*
Ma is megyek, elviszem hugicát. Azért remélem, nem egyedül leszek vele... x]
Mondjuk őt csak két órára. Úgy állt a szerződésben, hogy két órára vigyem el korizni és amikor anyáék holnap mennek Presser koncertre, vigyázzak rá. Meglesz. ^^
Mondjuk azért a tegnapi három óra... Nyolctól tizenegyig. Az elején nem egyszer estem pofára, csak úgy szakadtunk a röhögéstől, de aztán belejöttem és még Lizát is leköröztem. ^^
remélem még jó sokáig nyitva lesz. óje.
2009. január 18., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése