tudom, hogy régen blogoltam már, így éppen ideje, pláne, hogy volt időközben egy cserediák fogadás. ismételten srácot fogadtam, mert a fene fog reggel órákat várni a fürdőszobára, hogy mindenki elkészülődjön rendesen. =D drága srác aranyos volt, jófej volt, vicces volt, okos volt és tök jól el lehetett vele beszélgetni bármiről, érdeklődött Magyarország iránt meg minden. mivel látták a Mementó Szoborparkot, így az itteni politika, a rendszerváltás előtti, utáni időszak is érdekelte meg ilyenek, egyik este leültünk családdal borozgatni és ilyenekről beszélgettünk. magamat is sokkoltam, hogy milyen dolgokat tudok fordítgatni családomtól neki meg mondani magamtól is. az egy dolog, hogy reggelinél anyát megkértem, hogy ne rakjon kis felvágottat, mert nem jut eszembe, mi az franciául... =D jól elvoltunk, zsófi cserediákjaival is, úgy gondolom, nagyon megimádták az egész kultúrát, az országot meg az itteni fogadtatást is. látszott rajtuk, hogy imádnak itt és folyton csak köszöngettek mindent. ='] drága Antho még be is szólt, hogy ne legyek már ilyen kedves. =D bocsi, nem tehetek róla. =DD
sulival kapcsolatban... megpurcantam. kell ez a szünet most, mert amiko minden nap úgy ülök itthon, hogy én ezt nem hiszem el, mindjárt összeroppan bennem valami és ennyi volt az életemnek, az nem a legeslegjobb érzés. sok. sok. nagyon sok már. úgy kell felfognod, hogy az életed ez az iskola. ne akarj levegőt venni, amíg ők nem mondják. a vetési mintha robotokat gyártana. már nem kérdés az, hogy akarok e tanulni vagy milyen kedvem van. leülök, mert nincs is más opció. minden kész van, hullafáradtan befekszem az ágyba, olvasok pár oldalt, amennyire még energiám van és a halál széléről visszaálmodom magam egy éjszaka előtt az élők közé, hogy kezdhessem az egészet elölről.
még mindig el vagyok tévedve a divatos-frizurás-sminkes oldalakon, a héten megnéztem a Coco avant Chanelt franciául, szal alig értettem belőle valamit, de majd sort kerítek az angolra is. túlságosan hadarnak ezek nekem a filmekben... pislogok egyet és már nem értem, miről beszélnek.
mellesleg elegem van, hogy kifogyom a kedvenc cuccaimat. neemááár ~ jó, hogy fogyok, de... de... a ruháim. *-* [ erre sokan azt mondják, hogy: tökéletes indok, hogy újakat vegyél. =D de ha a boltokban úgy el van cseszve a számozás, hogy egy ideje az s-es cuccok lógnak rajtam? WTF? ]
ma voltam kiállításmegnyitón a Csikász Galériában. =] Lipcse. imádom. mióta apával a Műcsarnokban megnéztük a Lipcse jelenség kiállítást úgy három éve. erre is azért kaptam fel a fejem, mikor jött a vártól az e-mail, hogy ó, Lipcse, az csak jó lehet! és tényleg. mesék ~
most pedig megyek megnézni a tegnapi TBBT-t. ó, mondtam már, hogy mostanában kb minden GG részen vagy bőgök, vagy sokkot kapok úgy, hogy mennem kell egy kört a lakásban? igen. tényleg. .___. imádom őket. <3
2011. október 28., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése