nem vittem túlzásba a blogolást és érdekes. érdekes az, hogy magamnak írom. és így is minden benne van. egy kép, egy pár sor dalszöveg, két mondat és mindenre emlékszem. minimál.
holiday depression. mindig akkor hangolódok le ha globális boldogság történik éppen. de semmit nem így képzeltem el. semmi nem olyan, mint lennie kellene.
és nem akarom megint mindenkinek azt hazudni, mennyire jó nekem ott ahol vagyok most. mert nem. nem akarok ott lenni. nem akarok semmit. szabad akarok lenni. nevetni akarok és szeretni. és szeretve lenni. de ez nem megy ez ilyen könnyen.
ebből a kevés pontból állt az idei évem. és közte? semmi. annyira semmi. leérettségiztem, elballagtam, egyetemet kezdtem. és ennyi. és semmi nem olyan, amilyennek elképzeltem és el vagyok tévedve legbelül. kognitív disszonancia van vagy mi. and i won't take it anmore.
i don't want to.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése