Panasz

Utálom. Nem nyelhetek, mert az orrom akkor valami ismeretlen visító hangot ad elő, a fülem meg bedugul. Fújni persze fújhatja az ember, a fenéért sem tisztulna ki az orra, ha pedig valami lötyöt, vagy spray-t fújok fel bele, éget, viszket és fáj, mert nekem ilyen pokolira érzékeny a szaglószervem.
Utálom.

__________________

Végre sikerült elfogadhatóan kialudnom magam. És hol?
A földön.
Senki ne akarjon egy ágyban aludni az én húgommal. Ugyanis, ahogyan ébren nem tud megülni a seggén, úgy alva is mozgatja a helyzetét percről percre. Hol a lábfeje van a szádban, aztán a könyökét a bordáid között érzed, lerántja rólad a takarót, esetleg Ő maga számodra a takaró, mert teljesen rád mászott.
Ma háromnegyed 4-kor ébredtem valamelyikre a fentiek közül. Civódtam vele egy ideig, megpróbáltam én rá feküdni, egy kicsit a könyökömet a képébe nyomni, hátha ugyanúgy érzi majd magát, mint én, de nem. Visszatámadott, és lassan leszorított az ágyról.
Kimentem a konyhába, vártam fél órát. Visszamentem, újra eljátszotta.
Na betelt a pohár. Kiszálltam az ágyból, a takaróját ledobtam a földre, rá a párnáimat (félig azon feküdt) és lefeküdtem aludni.
A további mamámmal folytatott "menj vissza, itt a spray az orrodba - nem" vita miatt csak olyan másfél órát aludhattam legújabb, saját készítésű ágyikómban, de az kényelmesebb volt, mint az ágyon.
Én megmondtam, hogy a földön fogok kikötni a végén.