Dreams by Melissa

Ugyebár vannak drága emberek, akik az egész nyarat végigdolgozták és végre bejött egy nap, amikor nem kell munkába menni, hajnalban kelni és halálradolgozni.
Nah ezeknek a szegény embereknek fél kilenckor arra kellett ébredniük, hogy egy nem teljesen két éves kissrác (kiscsaj?) teli torokból ordibál valami érthetetlen szöveget, de úgy, hogy szerintem az egész lakótelep felébredt rá. Hol vannak ilyenkor a szülei?
Én ugyan nem rá ébredtem, akkor már ébren voltam, csak azért mégis kellemetlen volt lassan negyed órája azt hallani, hogy a gyerek ordítozik, mert olyan kedve van... Komolyan fontolgattam már, hogy kitárom az ablakot és lekiáltok, hogy "Valaki aludna!", még ha az a valaki nem is én vagyok.
De anyukámat is ez tartotta ébren. Ő még vissza tudott volna aludni, de így... Emberek.. Nyehh...