~ the view ;

szeretem az instrumentális számokat. nagyon. főleg a sentimental scenery új albumát, ami olyan, mint egy instrumentális coldplay album. ám mivel nem nagyon hallgatok coldplayt, csak szimplán szeretem őket hallani a rádióban meg ilyen helyeken és nagyra értékelem a zenéiket, ezért kicsit mégis más nekem ez az együttes. azt nézve, hogy mit vált ki belőlem... nem tudom leírni konkrét szavakkal, hanem inkább úgy, hogy... azt, amit a death cab for cutie, csak nem kezdek el zokogni minden egyes számukon. =] ami valószínűleg azért van, mert instrumentális, mert ha olyan szövegeik lennének, mint a dcfc-nak, hát ezeken is zokognék, az biztos... azaz találtam egy együttest, ami gyönyörű zenét játszik, de pont annyi érzelmet vált ki belőlem, ami még egészséges, és jól érzem magam tőle. nem kell a szobámban ülnöm két órán keresztül, hogy elmúljon a vörös szem effekt és ki merjek merészkedni anélkül, hogy megkérdeznék, mi történt. =D de hát ki nem sír az "i will follow you to the dark" meg a "the ice is getting thinner" és ilyen sorokon? egyszerűen annyi érzelem van bennük, hogy BUMM és kicsordulok. a sentimental sceneryben is megvan ugyanennyi érzelem, csak nem robbanok fel tőle. pont optimális, pont elég, pont jó. =] imádom. <3 pont most jó nekem. volt időszak, amikor túl sok dcfc-t meg the scriptet hallgattam, aminek megvolt az oka is meg a következménye is. most nincs rá okom. minden szép és jó, így ha kicsit nyugisabb, szebb zenét akarok hallgatni, akkor itt van nekem a ss és nagyon örülök, hogy simon and martina bemutatott nekik. <3 jah igen, mert koreaiak. badabumm. so what? fantasztikusak.