voltam végre meditálni. remélem megnyugodtam kicsit ezután a két hét után, egy kicsit visszatértem. a gyomrom még mindig félpercenként ugrik egyet, néha úgy érzem elég volt és most fogok kivenni egy három hónapos szabadságot, hogy most fogok felszállni egy buszra, amiről egy vonatra, amiről egy repülőre, amiről egy hajóra és a tengeren vagy az óceánon fogok hajókázni. kéket akarok. végtelen sok kéket s fehéret, ahogy a szürkével és a feketével keverednek a hullámokban a színek. azt a csendet akarom, ami mégsem az. hallani akarom a hátrahagyott város halk morajait, a habokat, a madarakat. azt a csendet akarom, ami olyan izgalmas, hogy el lehet veszni benne. el akarok veszni benne, teljesen elmerülni és soha fel nem jönni többé.
csak ne ugrálna a gyomrom, ne forogna egyet akárhányszor valami olyanra gondolok ami felzaklat. a gondolatokat bírom. ide nekem a szalagavatót, a bált, téged.
csak a pocimat hagyja békén mindenki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése